Csiribiri.....

2016.11.06

88.

Miért félünk a Saturnustól?

A Saturnus a Bak jelében van otthon...így ha a mundán X. ház analógiaként nézzük...és mint cél tekintünk rá...akkor a kiinduló ponttól a IV.háztól van legtávolabb...vagyis az ősök által nyitva hagyott ajtó küszöbére lépve...eldönthetjük, hogy mi...átlépjük -e a saját küszöbünket...merünk-e új célokat kitűzni...tudunk-e kilőni...kilépni az örökölt programból...vagy visszük tovább anyáink-apáink-előző életbeli programjainkat...

És ezért "nehéz"... mert ugye dönteni kell...hogy az IC. küszöbéről nézve...jobbra vagy balra tekintünk...az Uranus felé nyitunk és "világmegváltók" leszünk...aki még nem volt...Vagy hitünk szerint a Jupiteri analógiákban magunk hite szerint élünk tovább....Vagy a Saturnuszi Mc irányába vesszük az irányt ...Hit és megújulás nélkül...végigküzdve az őseinktől örökölt megkezdett utat Sarurnus módjára...keresve a barlangban a világosságot. 

A döntés rajtunk múlik....

Szerintem mindenre szükség van...ezért nem lehet beszűkülten egy irányba nézni a vállalt terheinket...a Saturnust...., hanem "megvilágosodva" szét kell nyitni a "barlang" tudattalan ajtaját,hogy a küszöb...ne a szakadékba,...hanem az elemelkedésbe vezessen...Akkor nem tehernek,hanem feladatnak éljük meg a Saturnust és még képesek leszünk az utunkon mást is beletenni a Saturnus hátizsákjába...nemcsak a Jupitert és az Uranust...amit látunk magunk előtt...hanem képesek lehetünk a hátunk mögé nézni és felszedegetni az összes analógiát és szimbólumot,ami kísérne minket, és amitől nem félnénk...akkor a szivárvány alatt Holle anyó jutalmaz meg minket aranyesővel és áldással...

Míg aki fél a "forró pogácsáktól" mert megégeti magát...annak sajnos a Sarurnus az úton végig feladatokat tartogat...

Gondolkozzunk el azon, hogy mivel nem akartunk szembesülni...mit hárítottunk annyira az életünk során,hogy ennyire nehéznek érezzük a Saturnus árnyékát...

Gyermekkorunk meséiben Weöres Sándor: 

CSIRIBIRI

Csiribiri csiribiri zabszalma -- négy csillag közt alszom ma.

 Csiribiri csiribiri bojtorján -- lélek lép a lajtorján. 

Csiribiri csiribiri szellő-lány szikrát lobbant, lángot hány. 

Csiribiri csiribiri fült katlan -- szárnyatlan szállj, sült kappan! 

Csiribiri csiribiri lágy paplan -- ágyad forró, lázad van. 

Csiribiri csiribiri zabszalma -- még mellettem alszol ma.

Mit gondolunk erről a versről?

Eszünkbe jut-e az Égig érő fa? 

Tudjuk-e mit jelent? 

Észrevettük-e, hogy festményeken az égig érő fák mellett ott a lajtorja.... gyökere van a fáknak és mit jelenthet "égig érni"?

Gondoljuk most így el az MC- IC tengelyt és képzeljük el, hogy egész létező életünkben ezen a lajtorján közlekedünk ÉG és Föld között...

A Lélek jár....mi jut eszünkbe róla? 

Hol jár a Lélek? 

Hálni jár a Lélek. 

A testünkben hálni jár a lélek.

Jó otthont adunk a Lelkünknek amíg az Ég és Föld között jár, vagy még a Félelmet is a hátunkra tesszük?

Mit szeretnénk bizonyítani? 

Hogy még így is bírjuk?

Balczó András öttusázó, mikor edzett, súlyokat rakott a lábára és testére, hogy annál könnyebb legyen győznie....soha nem panaszkodott... a létező, megnyerhető díjakat (3x -s olimpiai bajnok, és 10x-s világbajnokként ) mindent elvitt . Soha nem panaszkodott..... Ő így edzette a lelkét, hogy amikor a számonkérés van, akkor már pille könnyűnek érezze versenyt.

Valahogy így gondolom a Saturnus terheit....ha nem mi rakjuk fel, ha nem mi vállaljuk, ha kikerülő életet szeretnénk élni, ha mindig csak a napos oldalon szeretnénk járni, mert azt figyeljük, hogy a másik miért jár ott....akkor a Sors rakja ránk a feladatainkat, hogy a célba érésnél....a halálunk pillanatában érezzük....megcsináltuk.

Érdemes volt.

Azt se felejtsük, hogy a "terhek" cipelésének is meg van a maga sorrendje.

Aki a folyamatot nem tartotta be.....fiatal korában mindent könnyen vett..úgymond felelősség nélkül, annak idősebb korában már nehezebb lesz cipelni a kihagyott, letett "terheket", mint fiatalon. Ez természetes.

A születésünk pillanatában mindenki egyforma zsákot kapott....de az is lehet, hogy megfogni már nem egyforma helyen fogtuk meg....van aki nyitott szájjal kapta el a zsákot és minden kicsúszott már a születése pillanatában.... van akinek kötve volt csomókkal a zsák szája és meg kellet tanulnia ebben az életében kicsomózni, kibogozni.... 

Van akinek azzal telik az élete, hogy csak pakolja, pakolja és semmit nem mer kivenni belőle, saját örömére....ez már az ő döntése.

De semmi nem hiábavaló..... mindent a következő generációnak készítünk elő...és ezért érdemes....higgyétek el.....vagy legalább gondolkozzatok el rajta, hogy a hátunkra, vagy a lábunkra, vagy a szívünkre vagy a fejünkbe tesszük az a bizonyos Saturnusnak hívott analógiát.Hol akarjuk megérezni a lelkünk árnyékát és hol cipeljük a lajtorján?Csiribiri.....fogadjátok szeretettel.

Németh Piros https://www.facebook.com/groups/105...

2016. november 6 

( a kép forrása: thumb_hazicsaba életfa lajtorjával A sámándobok szerepe és tudatalatti hatása - Világbiztonság)